Most olvastam Orwell könyvét, a részleteiben sokszor idézett 1984-et. Teljesen magam alatt vagyok. Először is, hogyhogy ezidáig nem került a kezembe? Azt hittem, ismerem. De nem ezt olvastam, hanem az Állatfarmot, amelyben jól megmondja a szerző a magáét az emberek ostobaságáról és gorombaságáról, és a csodás szelíd Bandi ló mint a munkásosztály képviselője, türelméről, munkabírásáról és a dolgok megérteni akarásáról szól, a többi állat pedig egy-egy negatív emberi tulajdonságot példáz.
Ez a most olvasott könyv a hatalomról, a társadalom teljes kifordításáról példálózik. A szerelmet ölik ki utoljára az újbeszélnek nevezett nyelvet jól elsajátított emberből, és ez az ember eleinte nem hívő, csak tudja, mit kívánnak tőle. Amikor a szerelmét is elárulja, azaz a neki szánt szenvedést elhárítja azzal, hogy helyette szenvedjen a nő, gyötörjék a kedvesét, ekkor száll ki belőle az emberi lélek, merev hullaként cselekszik a továbbiakban, és egyetlen lényt szeret: a Párt fővezérét.
Jobban kellene ezt leírni, majd még visszajövök és javítgatok a szövegen. Csak annyit még: pontosan ez történik napjainkban. Egyelőre: duplagondol a társadalom nagy része. Hová jutunk, te jó ég!
Valamit még a rettegésről. Gyerekkoromban, olyan öt-hatéves lehettem, lefekvés után sokszor rémes nagy rovar úszott felém a levegőben. Undor és félelem fogott el, majdnem sikoltottam, de mivel nem tudtam volna megmagyarázni, miért sikoltozom alvás helyett, a paplan alá dugtam a fejem, és akkor a nagy rovar elúszott a fejem fölött a semmibe. Ez a látomás a háború után jött elő. Elszaporodtak a svábbogarak a lakásban, apánk DDT-vel porozta be a sarkokat, maga is undorodott tőlük, éreztem. Talán ezért nőtt hatalmasra képzeletemben a félelmetes rovar. Olyan rettegést éltem át, mint a most olvasott könyv föszereplője, amikor patkányok ketrecébe akarták beszorítani az arcát, hogy fájdalmat okozzanak neki, és végre lemondjon a saját emberi önállóságáról, gondolatairól, érzelmeiről.
Azt hiszem, ami ma történik ennél sokkal rafináltabban fonja be és üresíti ki az emberek elméjét. Várom a könyvet, hátha felfedezte valaki, mitől primitivizálódunk.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.